Minden évben több mint 19 millió tonnányi műanyag kerül a földekre, folyókba és óceánokba. Ezek azonban nem bomlanak le azonnal, hanem bekerülnek a táplálékláncba, komoly egészségügyi veszélynek kitéve ezáltal az embereket. A SodaStream összegyűjtötte a négy legfontosabb tudnivalót a mikroműanyag szennyezéssel kapcsolatban.
Mikro műanyagoknak az 5 mm-nél kisebb, szabad szemmel nehezen látható részecskéket nevezzük. Általában nagyobb műanyag darabok lebomlása során jönnek létre, de korábban a kozmetikai termékekben is használatban voltak egészen 2023-ig, míg az Európai Bizottság be nem tiltotta őket. „Az óceánokra és édesvizekre gyakorolt hatásukon túl a mikroműanyagok a természetes élővilág számos területére, sőt, az emberi szervezetre is hatással lehetnek” – hívta fel a figyelmet Széll-Szőke Krisztina.
1. A mikroműanyagok csökkentik a növények fotoszintézisét
A fotoszintézis létfontosságú a növények életben maradásához, ennek során ugyanis a napfény energiáját felhasználva szén-dioxidból és vízből szerves anyagot, valamint oxigént állítanak elő. Egy új tanulmány¹ szerint azonban a mikroműanyagok átlagosan 12 százalékkal csökkentik a fotoszintetizációs képességet a szárazföldi növények, valamint az algák esetében. Előbbinél ez a hatás akár 18 százalék is lehet. Számítások szerint ez 13,5%-os hozamcsökkenést eredményezhet olyan takarmánynövények esetében, mint a kukorica és a rizs. Vagyis komoly kihívást jelenthet az élelmezés biztonságra.
2. A mikroműanyagok bekerülhetnek a táplálékláncba
A vízben található mikroműanyagokat a növények és állatok (például planktonok, halak, kagylók) is elfogyasztják, ebből kifolyólag bejuthatnak az emberi táplálékláncba. A New York-i Cornell Egyetem² több mint 100 országban végzett kutatása kimutatta, hogy 1990 és 2018 között hatszorosára nőtt a mikroműanyag bevitel Ázsiában, Afrikában és Amerikában. Ezeknek a mikroműanyagoknak közel 60 százaléka vízi forrásokból, különösen a „tenger gyümölcsei” (halak, puhatestűek, rákfélék) fogyasztásával került az emberek szervezetébe.
3. A mikroműanyagok befolyásolják szervezetünk képességét a fertőzések leküzdésére
A Bostoni Egyetem kutatása³ szerint a mikroműanyagok miatt egyes baktériumok ellenállóbbá válhatnak az antibiotikumokkal szemben, ami így tovább növeli az antimikrobiális rezisztencia (AMR) veszélyét. A közönséges E. coli baktériummal végzett kísérletek kimutatták, hogy a baktériumok képesek a mikroműanyagokhoz tapadni, ami így olyan „biofilmként” működik, amelyet az antibiotimumok nem tudtak áttörni.
4. A mikroműanyagok zavarhatják az agy működését
Egy friss tanulmány szerint a mikroműanyagok bekerülhetnek az agyba a vérkeringésen keresztül. Az immunsejtek megtámadhatják és bekebelezhetik őket, amelyek viszont így idővel elzárhatják, vagy szűkíthetik a vérereket, hiszen nem élő organizmusokról van szó. Az egerekkel végzett kísérletek során a Pekingi Egyetem kutatócsoportja azt tapasztalta, hogy az általuk vizsgált állatoknál csökkent az agyi motoros funkció annak következtében, ahogy a mikroműanyagok az agyi ereken keresztül vándoroltak.
„A SodaStream évek óta harcol a műanyagszennyezés ellen, amely az olyan műanyagból készült csomagolóanyagok túlzott használatából is ered, mint például a PET-palackok. Az otthon készített frissítőkkel jelentős mértékben csökkenthető a műanyag palackok használata, ezáltal pedig azok lebomlása és a mikroműanyagok keletkezése is visszaszorítható” – hangsúlyozta a SodaStream termékmenedzsere.
1 – https://www.scientificamerican.com/article/microplastic-pollution-is-messing-with-photosynthesis-in-plants/
2 – https://pubs.acs.org/doi/10.1021/acs.est.4c00010
3 – https://www.eurekalert.org/news-releases/1076095
