A magyarok többsége úgy érzi, hogy az otthonában önmaga lehet, de a felújítási munkák vagy a ház körüli feladatok gyakran okoznak fejfájást számukra. Az IKEA Élet otthon 2022 fogyasztói felméréséből az is kiderül: a magyarok egyelőre óvatosak, és az olyan nagyobb döntésekkel, mint például az otthonfelújítás, most várnak addig, amíg ismét stabilabbnak érzik a gazdasági körülményeket.
A magyarok 34%-a teljes mértékben egyetért azzal, hogy az otthonuk tükrözi a személyiségüket, ami kicsivel magasabb, mint a globális átlag (30%) – a legerősebben az 55 év felettiek, a két fős háztartásban élők, és azok éreztek így, akiknek már kirepültek a gyermekeik. A magyarok közül a legtöbbeknek az általuk vásárolt vagy általuk készített tárgyak segítenek abban, hogy az otthonukat a sajátjukénak érezzék.
A felújítások és a rendetlenség miatt bosszankodunk a legtöbbet
A globális átlaghoz képest a magyarok inkább a sajátjukénak érzik a lakásukat, ráadásul 24%-uk pozitívabban érez a lakóhelyével kapcsolatban, mint ez előző év azonos időszakában. 5-ből 4-en rendszeresen éreznek frusztrációt is az otthonuk miatt: a legtöbben amiatt bosszankodnak, mert nem tudják, hogyan végezzék el a felújításokat vagy javításokat, nincs helye a dolgaiknak, vagy háztartási munkát kell végezniük.
A felújítások, illetve azok hiánya lehet, hogy további problémát jelenthet majd a hazai válaszadóknak, akik a világátlaghoz képest nagyobb mértékben aggódnak a gazdasági helyzet miatt. A megkérdezettek több mint fele (52% szemben a világátlag 35%-ával) elképzelhetőnek tartja, hogy ha a megélhetési költségek jelentősen emelkednek a jövőben, az negatívan befolyásolja az otthona felújításával kapcsolatos terveit; ezt a gyermekeikkel egy háztartásban élők tartják a legvalószínűbbnek, akiknek több mint 65%-a számít erre.
Otthon igazán elengedjük magunkat
A megkérdezettek 64%-a úgy érzi, hogy az otthonában önmaga lehet. Ennek alátámasztásaként a magyarok nagymértékben értenek egyet azzal is, hogy az otthonuk minden benne élő számára biztosítja a magánélet lehetőségét, és úgy gondolják, rendelkezni tudnak az otthonuk kinézete és elrendezése fölött, ami nagy szabadságot jelent számukra.
Ez a szabadság pedig azt is jelenti, hogy az otthonukban szabadabban viselkednek: az elmúlt egy évben a magyaroknak például 35%-a evett már az ágyában, ami jóval magasabb, mint a világátlag. 10-ből majdnem 3 ember beszélt már magában, mikor egyedül volt otthon, sőt, a magyarok 15%-a már a szobanövényeihez is. 4-ből 1 ember aludt már a lakásán belül máshol, mint az ágya, és 4% bevallotta, hogy dolgozott már home office során a fürdőszobájából.
Óvatosabbak vagyunk a családtervezéssel, de a többség nem vár a gazdasági helyzet miatt
Az otthoni élményeken és tevékenységeken túl a kutatás azt is vizsgálta, hogy miként befolyásolja a gazdasági események alakulása a költözködési vagy éppen családalapítási terveket. A globális átlaghoz képest a magyarok a családtervezéshez is valamivel óvatosabban állnak hozzá, és van, aki úgy érzi, érdemes várni addig, amíg a gazdasági nehézségek rendeződnek. A megkérdezettek 14%-a valószínűleg elhalasztja az esküvőt vagy a gyermekvállalást, amíg stabilabb nem lesz a pénzügyi helyzet, globálisan ezt a megkérdezettek 11%-a gondolta így. A válaszadók közül azok tartják a legvalószínűbbnek, hogy a gazdasági helyzet negatívan befolyásolja majd a családi életre vonatkozó terveiket, akik jelenleg másokkal, de nem partnerükkel és/vagy gyermekükkel élnek együtt.
„Az IKEA Élet [1] otthon felmérés célja, hogy többet tudjunk meg arról, hogyan élnek a fogyasztók otthonaikban” – mondja Andor Katalin, az IKEA cseh-magyar-szlovák régiójának Consumer/Customer Insights vezetője. „A kutatással szeretnénk reálisabb képet kapni az emberek életéről és szokásairól, illetve arról, hogyan látják a jövőt, és mitől érzik sajátjuknak az otthonukat. Az IKEA célja, hogy segítsen megvalósítani az emberek otthonukkal kapcsolatos terveit, ehhez pedig nélkülözhetetlen, hogy megismerjük, milyen kihívásokkal küzdenek és milyen elképzeléseik vannak.”
[1] A kvantitatív felmérést a YouGov elemző intézet készítette, egy országos szintű reprezentatív mintán, 37 országban, a 18 év felettiek körében, összesen 37 405 interjúalany megkérdezésével. Az adatgyűjtést 2022 júliusa és augusztusa között végezték.
