Vamossy_koosa_anna_interju

Vámossy-Koósa Anna élete több okból kifolyólag is színes. Egyrészt orosz származása, másrészt pedig változatos munkája miatt. 45 évesen azt csinálja, amit szeret és mellette feleség és anya. Mi kell még?

Vamossy_koosa_anna_interju

Jelenleg egy egyesület főtitkári teendőit látod el. Mesélnél a munkádról?
Két éve dolgozom itt, előtte a versenyszférában voltam, ahol pár év után megfogalmazódott bennem, hogy egyszer majd szeretnék egy olyan munkát, ahol nem „csak” egy gazdasági társaság bevételéért, avagy egy termék, márka ismertségéért tehetek. Vágytam arra, hogy olyan munkám legyen, amivel az embereknek élményt, örömet, segítséget nyújthatok.

Meg sem lepődöm, hogy a “Közgázon” végeztél. Úgy látszik, sok közgazdász lesz félig-meddig pályaelhagyó. Te dolgoztál a szakmádban?

Vamossy_koosa_anna_interju

Igen, sokáig. Az egyetemen azért választottam a marketing szakirányt, mert ez tűnt a legkreatívabbnak. Az volt a vágyam, hogy egy reklámügynökséghez kerüljek. Ez már az egyetem alatt is sikerült, fél évet dolgoztam egy kisebb ügynökségnél, majd diplomával a kezemben fogtam a Nagy Kreatív Könyv aktuális kiadását és végig telefonálgattam a számomra szimpatikus reklám ügynökségeket. Augusztusban már a J. Walter Thompsonnál dolgoztam account asszisztensként. A marketinges pályafutásom nagyon változatos volt, az ügynökségi munka után “ügyfél-oldalra” kerültem, először egy nagy német csomagolóipari cég (mai Mondi) magyarországi, majd közép-kelet európai marketing vezetőjeként építettem ki a cég külső-/belső kommunikációját, ill. nagyon izgalmas projekt volt egy orosz cég felvásárlása, amiben orosz nyelvtudásom révén kulcsszerepet kaptam. A B2B marketing után szerettem volna fogyasztói termékekkel is foglalkozni, így ismét váltottam, s a Reader’s Digest-hez kerültem, nemzetközi termékmenedzserként. Itt sokat tanultam a direkt marketingről,  precíz tervezésről , de egy lehetőség miatt viszonylag gyorsan tovább léptem. 2007-ben – akkori pályafutásom csúcsán – a Malévhoz kerültem, s két éven át a marketing osztályt vezetéséért feleltem.

Ez óriási feladat volt, hisz az összes desztináció kommunikációját Budapestről irányítottuk egy 5 fős csapattal.

De mindig is szerettem, kerestem a kihívásokat…. Sajnos a légitársaság ekkor már nem a fénykorát élte, ennek ellenére itt is számos izgalmas projektünk volt, s nagyon büszke vagyok erre a korszakra. 2009-ben, egy vezetőváltásnak köszönhetően ismét váltani kényszerültem, vissza a direkt marketing világába, de ezúttal a Studio Moderna cégcsoportnál helyezkedtem el, nemzetközi marketing tanácsadóként. Innen mentem el szülési szabadságra is, s 2011-ben megszületett a kisfiam. Családanyaként már igyekeztem inkább rugalmas, s legalább részben otthonról végezhető feladatokat végezni, de így is nagyon izgalmasan és változatosan alakult a szakmai életem! Először a volt “malévos” főnöknőm keresett meg egy ajánlattal: egy Fülöp-szigeteken piacra dobott karaoke applikációt alakítottunk át TV formátummá, azaz egy zenei tehetségkutató versennyé, s az első évadot le is menedzseltük, annak minden teendőjével. Ez a marketingnek, médiának ismét egy új oldala volt;

s az is különleges élmény volt, hogy a zuglói lakásunkban esténként a több száz kilométerre lévő magyar-és helyi kollégákkal skype-oltunk.

Sajnos egy következő évadra már nem sikerült leszerződnünk, így a projekt leépült, de én nagyon megszerettem a rugalmas munkavégzést, ezért egy saját vállalkozás tervezésébe kezdtem, családi ihlettel. Édesanyám orosz, én is beszélek oroszul, s szerettem volna, ha a kisfiam is megtanulja a nyelvet. Arra gondoltam, hogy ebben nagy segítség lenne egy orosz nyelvű óvoda, s Budapesten (azóta is) csak egy ilyen van. Mivel úgy mértem fel, hogy több családból is lenne rá igény

Sokat dolgoztam vele, de a jogi környezet bizonytalansága, ill. a támogatás hiánya miatt lemondtam a tervemről.

Vamossy_koosa_anna_interju

De nem sokat kellett várnom az újabb kihívásokra, egy régi ismerősöm, Tomán Szabina megalapította cégét, s marketingest keresett. Ismét egy szerelem-munkába csöppentem, az elején gyakorlatilag hárman menedzseltük a teendőket, s nagyon élveztem, hogy nem csak szigorú értelemben vett marketing feladatokkal foglalkozhatok. Később, a csapat bővülésével már jobban megoszlottak a feladatok is, én a termékekre, termékfejlesztésre, kiállításokra fókuszáltam.

Felejthetetlen élmény volt például Budapestről megszervezni egy hong-kongi kiállítást a-z-ig! 🙂

Végül két éve jött „velem szemben” egy hirdetés, miszerint a Magyarok a Piacon Klub új főtitkárt keres. Ez gyakorlatilag az egyesület feladatainak teljeskörű menedzseléséről szól, ami főként szakmai rendezvények szervezését jelenti, de mivel az egyesületnél is van külső-belső kommunikáció, partnerek, együttműködések, hasznát veszem az előző évek tapasztalatainak. Nagyon szerencsés vagyok, mert mostanában is gyakran kimondhatom, hogy imádom a munkámat!  Nagyon testhezálló feladatnak érzem a szervezési feladatokat, fontos számomra, az önálló és kreatív munkavégzés lehetősége, végül, ahogy fentebb is utaltam rá, óriási örömmel tölt el, hogy a munkám révén “adhatok”, élményt, tudást, inspirációt, amit a Klubtagok rendszeresen visszajeleznek, megköszönnek.

Mesélj kicsit a családodról!
Későn alapítottam saját családot, 34 évesen mentem férjhez, 36 évesen szültem a kisfiam. Máriaremetén élünk 5 éve, nagyon szeretjük ezt a nyugodt, hegyvidéki környezetet. Férjemmel mindketten vidékről költöztünk Budapestre, a hegyek és a természet szeretetét magunkkal hozva. A férjem gyógyszerész-közgazdász, akit egy közös barátnőnkön keresztül, a véletlen folytán ismerhettem meg. A kisfiam most kezdi a 3. osztályt egy helyi, családias általános iskolában.

Vamossy_koosa_anna_interju

Hogy éltétek meg a karantén időszakot?
Összességében egész jól. Én imádok otthon lenni, otthonról dolgozni, s már sok tapasztalatom volt előzetesen is a home-office, önálló munkavégzés terén. Viszont az offline rendezvényeket egyik hétről a másikra online-ra váltottuk, heti két alkalommal, ami a karantén első felében napi 8-10 órás munkát jelentett… Ez azért megterhelő időszak volt. Hál’Istennek a férjem munkája épp rugalmasabb időszakban volt, így Ő tudott foglalkozni a fiunkkal – aki egyébként életkorához képest nagyon ügyesen, önállóan tanult. Van egy kis kertünk, egy kiskutyánk, az utcánk végén erdő – ezért nekünk a szabad levegő sem hiányzott. De azért májusra már nagyon vágytunk a társaságra, a tágabb családtagokra, barátokra, osztálytársakra. Igyekeztünk sok mindent pótolni a nyár folyamán!

Vamossy_koosa_anna_interju

Mit vársz a közeljövőtől akár szakmai, akár emberi oldalról?
Szakmailag nagyon bízom benne, hogy minél több személyes (offline) rendezvényt szervezhetek továbbra is – rengeteg tervünk van a Klubban! Illetve pár hete csatlakoztam „a legszínesebb szürkeállományhoz”, a Mensa HungarIQa-hoz. Itt is szeretnék aktív tagként minél több emberrel, gondolattal megismerkedni; ezért már be is csatlakoztam egy jövő februári Mensa-bál szervezésébe.

Kimondhatatlanul örülnék, ha ez az egész járványhelyzet megszűnne, helyreállna, s folytathatnánk az életünket a megszokott mederben…

Képek: Vámossy-Koósa Anna saját
Még nincs hozzászólás

Hozzászólások lezárva