Afganisztánba ellátogatunk? Biztonságosan, szakértővel, a karosszékből, otthonunk nyugalmából? Elég jól hangzik, nem? Különleges program egy szenzációs előadóval, izgalmas témákról ismét a KÉK Klubban. Tartsatok velünk!
Afganisztán és a turizmus? Ha valaki ezt mondja 2021 nyarán, amikor az egész világot bejárták a nyugati csapatkivonás és az újabb tálib hatalomátvétel kaotikus képei Afganisztánban, aligha hitte volna el ezt bárki is. Pedig 2023-ra, alig két évvel a fenti káosz után az a helyzet, hogy az Afganisztáni Iszlám Emirátus turistavízumokat bocsájt ki egyéni utazóknak és utazási irodáknak is. Minden probléma, politikai nehézség, nők jogai és a nemzetközi térben többségében továbbra sem elismert státusza ellenére a tálib emirátus szilárdan kezében tartja Afganisztánt és a stabilnak tűnő állapotoknak köszönhetően nem ellenzi turisták beutazását – gyakorlatilag az egész világból fogad vendégeket. Így került Dr. Sárközy Miklós is 2023 őszén Afganisztánba, ahol szűk két hetet töltött levegőben és szárazföldön utazgatva Afganisztán több jelentős tartománya, városa között. Afganisztán és az afgánok barátságosak a hozzájuk utazókkal – az elmúlt évtizedek vérzivatarai és embert próbáló viszonyai, a mindennapokat mérgező polgárháborúk és különböző idegen katonai inváziók ellenére a helyi lakosság tud és szeret együtt örülni az afgán kultúrát, városokat, tájakat tanulmányozni, megcsodálni jött vándorral.
Ahova csak kevesen jutnak el
Dr. Sárközy Miklós iranista, történész, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docense így mutatja be a különleges utazást: “Előadásom első felében bevezetőt nyújtok Afganisztán országgá válásának távoli és közelebbi múltjáról, az ókortól kezdve érintve a legfontosabb dinasztiákat. Ne feledjük, hogy a mai Afganisztán területe egykor Zarathustra életének helyszíne volt, majd a buddhizmus korai virágkorának területe Asóka hódításai után, gondoljunk csak a későantikvitásban emelt gigantikus Buddha szobrokra Bámijánban. Afganisztánban hellenisztikus görög királyság virágzott a Kr.e. 3-1. században, később a Kusán Birodalom, a szászánida perzsák, azután keleti (fehér) hunok és a türkök különböző csoportjai alapítottak itt államokat a Kr.u. 4-9. századokban.
Az iszlám elterjedése fokozatosan történt meg a mai Afganisztán területén. Az Omajjád és az Abbászida Kalifátus után a Szaffáridák, a Számánidák hoztak létre emírségeket a mai Afganisztán területén. Jelentős és döntően Afganisztán-központú állam volt a Ghaznavida Birodalom a 10-12. században, amelynek kulturális ragyogása komoly nyomot hagyott az egész régióban a mai Indiától a mai Kelet-Iránig. Ghaznaví Mahmúd udvara mecenatúráját a kor olyan szellemi óriásai élvezték mint Firdauszí vagy Bírúní. Afganisztánban született Rúmí, a nagy perzsa szúfi misztikus is a 13. század elején. A mongol hódítások drámai hatást okoztak a mai Afganisztán területén, és a jelentős mongol etnikai hatások máig nyomot hagytak az országon – gondoljunk csak a hányatott sorsú hazara kisebbségre. Később a timurida, mogul és szafavida birodalmak alatt virágoztak fel olyan városok mint Kabul, Herát és Kandahár, amelyekbe mi is ellátogatunk virtuálisan.
Az az állapot, hogy a mai Afganisztán területén több nagyhatalom osztozott, a 18. század közepén kezdett megszűnni, az iráni világhódító, Nádir Sáh birodalmának romjain 1747 után született meg a Durrání dinasztia állama, amely pillanatot nevezhetjük az újkori Afganisztán megszületésének. A Durráníkat később a Barakzai dinasztia váltotta fel a 19. század negyvenes éveire Dúszt Mohammad emír vezetésével. Közben elkezdődött a ’Great game’ is, az európai gyarmati hatalmak agresszív terjeszkedése is a régióban. Afganisztán esetében a britek okoztak jelentős sebeket és károkat, és döntő szerepet játszottak a modern Afganisztánt érintő politikai problémák és frusztrációk előidézésében. Ám sem a britek, és később a szovjetek és az amerikaiak sem voltak tartósan képesek meghódítani az ironikusan ’a birodalmak temetőjének’ nevezett sokszínű és csodálatos kultúrával rendelkező Afganisztánt, igaz ezekért a háborúkért Afganisztán rettenetes árat fizetett emberi életben, agazdasági, társadalmi és egyéb következmények is tetemesek. Afganisztánban véleményem szerint manapság a legfontosabb dolog a béke, a nyugalom, a háborúk nélküli élet.
Mostani előadásomban egyfelől bevezetést nyújtok Afganisztán történelmébe, másfelől képek és videók segítségével elkirándulunk Kabulba, a Bámiján völgybe és a Band-i Amir tavak környékére.”
Előadó: Dr. Sárközy Miklós iranista, történész, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docense.
Időpont: 2024. március 21. 19:00
Helyszín: online, Zoomon
Ha még nem vagy tagja a KÉK Klubnak, ITT olvashatsz utána. Mindenképpen javasoljuk, hogy tapasztald meg ezt az élményt, ami távoli kultúrák, érdekes helyszínek, izgalmas életek és személyiségek megismerését adja. A havi előfizetésért 3 választható programhoz kapsz hozzáférést, élő előadásokra és/vagy előadásfelvételekre.
