Ha van olyan, hogy Anyaotthon, miért nincs Apaotthon is? Hány nő bántalmazza a családját, a gyermekeit? – Dénes Évi írása
Körülnézek és döbbenten állok az események előtt. Egyre több családban menekül(ne) el a férfi a gyerekekkel. Nem bírja tovább nézni a bántalmazást. Ő maga viszont nem akar bántalmazóvá válni… Az anya rángatja, veri, zsarolja gyermekét. Mély sebeket ejt a testén és a lelkén is. Az Apa lép a védő, óvó pozícióba, és bár a társadalomban alapvetően nem ez a jellemző, és mivel a törvény inkább az anyák pártján áll, jogosan kérdezi: ki hinne neki.
A férfinek sokszor annyi bizonyítékot kell felmutatnia. Sokszor annyi veszítenivalója van. Sokszor annyi teher.
Amikor anyák számára a gyermek eszközzé válik. Az, kit szíve alatt hordott, saját testéből és véréből szült.
Egy férfi ellen villámgyorsan lehet távoltartási végzést kapni. S egy nővel szemben? Úgy tűnik, nyomós indokkal is évek. Ha egyáltalán.
S mit él meg mindeközben a gyermek? Hogy az, akitől a feltétel nélküli szeretetet kellene tanulja, őrültként rántja őket egy mély kút fenekére.
Milyen társadalom születik ebből, ahol már nem csak a férfi, a nő is az erőszak szimbólumává válik.
Nincsenek szavak. Értetlenség van.
