Manapság egyre több nő szembesül termékenységi problémákkal, amelyek hátterében számos tényező állhat, amelyek közül egy kevésbé ismert, ám annál fontosabb tényező is meghatározó lehet: a női mikrobiom állapota. A szakorvosok egyre nagyobb figyelmet fordítanak erre a területre, hiszen kutatások igazolják, hogy a mikrobiom egyensúlya jelentősen befolyásolhatja a fogantatás esélyeit.
Nagyszüleink idejében a gyermekvállalás természetes folyamatnak számított, de manapság egyre több pár küzd azzal, hogy a fogantatás hónapokig vagy akár évekig is várat magára. Míg Magyarországon az újszülöttek 2,1%-a születik mesterséges megtermékenyítéssel összefüggő eljárásokkal, addig az Európai Unióban 3,8%, de Csehországban már 6% feletti ez az érték. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2023-as jelentése szerint a globális felnőtt lakosság körülbelül 17,5%-a tapasztal élete során meddőséget, ami azt jelenti, hogy világszerte már minden hatodik ember érintett ebben a problémában. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az 1960-as népszámlálás idején a 40-49 éves házas nők több mint 10%-a volt gyermektelen. Ez az arány a 2001-es népszámlálásra mintegy 3%-ra csökkent, azonban az utóbbi években ismét növekedés tapasztalható.
A termékenységi problémák okai, a figyelem központjában a női mikrobiom
A gondok hátterében gyakran PCOS, endometriózis, petevezeték elzáródás, a petesejtek minőségének romlása, a sperma motilitása vagy DNS károsodása, a stressz és az alváshiány, illetve környezeti toxinok állnak. Egyre többen tesznek említést a mikrobiom szerepéről is. A szervezetünkben élő baktériumok, vírusok és egyéb mikroorganizmusok összessége, létfontosságú szerepet játszik egészségünk fenntartásában. A női reproduktív rendszernek, különösen a hüvelyflórának és az endometriumnak, saját mikrobiomja van, amely közvetlen hatással van a termékenységre. A női hüvelyflóra egyensúlyát főként Lactobacillus baktériumok tartják fenn, amelyek védelmet nyújtanak a fertőzésekkel szemben és biztosítják az optimális hüvelyi pH-t. Ha ez az egyensúly felborul – például stressz, antibiotikum-használat vagy helytelen táplálkozás miatt – káros baktériumok szaporodhatnak el, ami gyulladásokat és fertőzéseket okozhat. A megváltozott pH gátolhatja a spermiumok mozgását, növelheti a bakteriális vaginózis és más gyulladások kockázatát, valamint akadályozhatja az embrió beágyazódását. A hüvelyi és méh mikrobiom egészsége ezért kulcsfontosságú a sikeres terhesség szempontjából, és gyakran az az utolsó láncszem, amire korábban az orvosok se mindig gondoltak.
Mit tehetünk a női mikrobiom egyensúlyáért?
Dr. Várnai Péter, az A-Lab Pharma orvos-szakértője szerint az egyes lactobacillus törzsek túlsúlyának hiánya közvetlen összefüggést mutat az abortusszal is. A szakértő szerint szerencsére ezért egyre több szakorvos fordít kiemelt figyelmet erre az összefüggésre. Spanyolország és ezen belül is az IVI Group vezető szerepet játszik a termékenységgel kapcsolatos kutatásokban világszerte, 12 országban 70 termékenységi klinikát működtetve. Miután az IVI Group néhány évvel ezelőtt egyesítette erejét egy innovatív gyógyszergyártóval, a FertyPharmmal, többek között egy olyan probiotikum komplexet (FertyBiotic) is kifejlesztettek, amely éppen azokat a lactobacillusokat tartalmazza, amelyek a terhesség kialakulását és a beágyazódást támogatják, illetve a nem kívánt vetélések esélyét csökkentik. A FertyBiotic azokra a kutatásokra építette hatóanyag bázisát, amelyek szerint az endometriális mikrobióta optimális Lactobacillus-koncentrációja az IVF- vagy IVF-ICSI-kezelések kimenetelének előrejelző paramétere, mivel a Lactobacillus ≥90%-os túlsúlya magasabb élveszületési rátával korrelál. Vannak olyan vizsgálatok, amelyekben Lactobacillus beadása után a korábbi hüvelyi diszbiózisban szenvedő nők akár 82%-ánál is helyreállt az egészséges hüvelyi mikrobióta. Egyes lactobacillusok rendelkeznek az egészséges hüvelyi környezet fenntartásához szükséges alapvető és kívánatos probiotikus tulajdonságokkal, beleértve a magas hidrofobicitást és az önszabályozást, valamint a hámsejtekhez való tapadást és a savtermelést, így ezek orális használata növelheti a teherbeesés és a sikeres terhesség megtartásának esélyét.
Dr. Várnai Péter szerint kezdetben néhányan azt gondolták még a termékenységi szakmán belül is, hogy az orálisan szedett lactobacillusok nem jutnak el a kolonizáció kívánatos helyére, és hogy ha egyáltalán probiotikumokat alkalmazzanak, azt csak hüvelyi úton célszerű eljuttatni. A kutatások során azonban bebizonyosodott, hogy az átvitel fizikai átvitel útján vagy felszálló úton (a probiotikumok kolonizálódnak a bélben, a végbélen keresztül távoznak és a hüvelyen keresztül emelkednek fel), hematogén úton és nyirokcsomó-átvitel útján történik. Azaz a szájon át történő alkalmazásuk során bélrendszeri, szisztémás és helyi hatást ér el a reproduktív rendszerben, így kedvező a hatása a bélrendszeri, hüvelyi és endometriális mikrobiótára Az orális probiotikumokra jellemző, hogy szisztémás és helyi hatásúak is, ezért tartós hatást érhető el velük mind a hüvelyi, mind a bélrendszerben. Ezzel szemben a helyileg beadott probiotikumok csak a hüvelyüregben fejtik ki hatásukat, és a már megtelepedett mikroorganizmusok számára agresszívebb útvonalat jelentenek.
Annak ellenére, hogy a hüvelyi alkalmazás lehetővé teszi a közvetlen kolonizációs hatást a megváltozott hüvelyi mikrobióta helyreállítására, számos tanulmányban bizonyosodott be, hogy a probiotikumok orális beadása sokkal hatékonyabb a bakteriális vaginózis ellen és kevésbé agresszív a kialakult mikrobiótára, egyszóval ez a természetes kolonizációs útvonal.
Forrás:
1. Moreno, I. et al. Evidence that the endometrial microbiota has an effect on implantation success or failure. Am. J. Obstet. Gynecol. 215, 684–703 (2016).
2. Ravel, J. et al. Vaginal microbiome of reproductive-age women. Proc. Natl. Acad. Sci. 108, 4680–4687 (2011).
3. Romero, R. et al. The vaginal microbiota of pregnant women who subsequently have spontaneous preterm labor and delivery and those with a normal delivery at term. Microbiome 2, 18 (2014).
4. Romero, R., Chaiworapongsa, T., Kuivaniemi, H. & Tromp, G. Bacterial vaginosis, the inflammatory response and the risk of preterm birth: a role for genetic epidemiology in the prevention of preterm birth. Am. J. Obstet. Gynecol. 190, 1509–1519 (2004).
5. Falcinelli, S. et al. Dietary lipid content reorganizes gut microbiota and probiotic L. rhamnosus attenuates obesity and enhances catabolic hormonal milieu in zebrafish. Sci. Rep. 7, 5512 (2017).
6. Melgaço, A. C. C. et al. Potential of Maintaining a Healthy Vaginal Environment by Two Lactobacillus Strains Isolated from Cocoa Fermentation. BioMed Res. Int. 2018, 1–14 (2018).
7. de Goffau, M. C. et al. Recognizing the reagent microbiome. Nat. Microbiol. 3, 851–853 (2018).
8. Falagas, M. E., Betsi, G. I. & Athanasiou, S. Probiotics for the treatment of women with bacterial vaginosis. Clin. Microbiol. Infect. 13, 657–664 (2007).
9. Bohbot, J. M. & Cardot, J. M. Vaginal Impact of the Oral Administration of Total Freeze-Dried Culture of LCR 35 in Healthy Women. Infect. Dis. Obstet. Gynecol. 2012, 1–4 (2012).
10. Yang, S. et al. Is There a Role for Probiotics in the Prevention of Preterm Birth? Front. Immunol. 6, (2015).
11. Dhanasekar, K. R., Shilpa, B., Gomathy, N. & Kundavi, S. Prenatal Probiotics: The Way Forward in Prevention of Preterm Birth. J. Clin. Gynecol. Obstet. 8, 63–69 (2019).
12. Albillos, A., de Gottardi, A. & Rescigno, M. The gut-liver axis in liver disease: Pathophysiological basis for therapy. J. Hepatol. 72, 558–577 (2020).
13. Floch, M. H., Ringel, Y. & Walker, W. A. The microbiota in gastrointestinal pathophysiology implications for human health, prebiotics, probiotics, and dysbiosis. (2017).
14. López-Moreno, A. & Aguilera, M. Probiotics Dietary Supplementation for Modulating Endocrine and Fertility Microbiota Dysbiosis. Nutrients 12, 757 (2020).
15. Jang, S.-E. et al. Lactobacillus rhamnosus HN001 and Lactobacillus acidophilus La-14 Attenuate Gardnerella vaginalis- Infected Bacterial Vaginosis in Mice. Nutrients 9, 531 (2017).
