Mindenki számára javasolt a rendszeres szemészeti vizsgálat, még akkor is, ha nem tapasztalunk problémát látásunkban, mivel bizonyos szembetegségek tünetmentesen fejlődhetnek ki.
A szemészeti vizsgálat során az orvos eldönti, hogy szükség van-e pupillatágításban végzett vizsgálatra. A pupillatágítás a szemlencse és a szem hátsó szegmensében előforduló betegségek és elváltozások diagnosztizálásában segít.
Hogyan zajlik a pupillatágítás?
A pupillatágítás célja a pupillák összeszűkülésének megakadályozása az objektív fénytörés (dioptria) meghatározásához, valamint egyéb szemészeti vizsgálatok, műszeres mérések, esetleg kezelések, műtétek során. Ha a pupilla ki van tágítva, a szemész mikroszkóppal, kellő megvilágítás mellett teljeskörűen megvizsgálhatja a szemlencsét, valamint a szemfeneket, a látóideget és a retinát. A vizsgálat kritikus fontosságú ahhoz, hogy a szakorvos teljes képet kaphasson a szem állapotáról. „A folyamat egyszerű és fájdalommentes. A pupillatágításhoz használt szemcseppel gátoljuk a pupilla fényre adott reflexes szűkülését, így tágabbá tesszük a szem bogarát, vagyis a pupillát, ezzel egy nagyobb ablakon keresztül tudjuk megvizsgálni a szem belső részeit. Azáltal, hogy nagyobb látószögben látunk be a szem belsejébe, láthatóak lesznek a látóhártya esetleges elváltozásai, valamint mérhetővé válhatnak a rejtett dioptriák, de ellenőrizni tudjuk a diabéteszes retinopátiát, a glaukómát, az időskori makuladegenerációt és számos egyéb betegséget is” – mondja Dr. Török Mátyás, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa.
Milyen típusú tágító hatóanyagokat használnak a szemészek?
Az általánosan használt pupillatágító a tropicamide és phenylephrine kombinációja, mely együtt a pupilla kitágulását eredményezi. Egy másik lehetőség a cyclopentolat hydrochlorid, mely pupillatágulat mellett megbénítja a szem ciliáris izmait is, ami segít megakadályozni az akkomodációt (a szem különböző távolságokra fókuszálásának képességét). Bizonyos betegségek terápiás kezelésében és az alkalmazkodásmentes állapotban legpontosabban mérhető fénytörés (dioptria) megállapítására használják.
Mennyi időbe telik, amíg a pupilla teljesen kitágul?
A cseppek beadása után általában 15-30 perc múlva következik be a teljes pupillatágulás, attól függően, hogy hogyan reagálunk a szemcseppre és melyik típusú cseppet alkalmazza a szakember. Előfordulhat, hogy egy vizsgálat alatt több egymást követő alkalommal cseppentenek pupillatágítót a megfelelő eredmény eléréséhez.
Mennyi ideig marad tág a pupilla?
Pupillatágítás után mind a távoli, mind a közeli látásélesség is romolhat. Ez azonban csak átmeneti, 4-48 órán belül magától megszűnik. A beavatkozást követő 24 órában azonban kíméljük a szemünket, nem javasolt autót vezetni, és úgy készüljünk, hogy a tágítás után nem fogunk tudni olyan munkát végezni, mely közeli tárgyakra, szövegre való fókuszálást igényel. A vizsgálat után ajánlott napszemüveget viselni, hiszen a pupillák a napfényre sem fognak reagálni és az erős fény kellemetlen lehet, főleg egy napsütéses délutánon.
Milyen gyakran szükséges pupillatágításos vizsgálaton részt venni?
40 éves kortól kezdődően mindenki számára javasolt, hogy évente végeztesse el a szemvizsgálatot.
Ha a családunkban korábban előfordult látáskárosító szembetegség (nagyfokú rövidlátás, macula degeneratio, öröklődő retina betegség), szintén egy évben egyszer érdemes kérni a pupillatágításos vizsgálatot.
Az 1-es és 2-es típusú cukorbetegek, magasvérnyomásos betegek első szemvizsgálatát a diagnózis felállítását követően végeztessük el, majd félévente/évente javasolt ismételni.
Várandós anyukáknak is érdemes ilyen típusú vizsgálatra elmenni az első trimeszter során, amennyiben közepes vagy nagyfokú rövidlátók.
Forrás: Budai Szemészeti Központ, purecom
