Zokog, némán tűr, őrjöng, túlkompenzál (agyonissza, agyondolgozza, kizsigereli magát). Sokféle módot talál a férfi vesztesége(i) valamiféle kifejezésére. A környezet mindeközben inkább három lépés távolságot tart tőle, nehogy megzavarja ezt az amúgy is viharos létállapotot.
De hova vezet mindez? Hogyan lesz a tagadásból düh, a dühből fájdalom, a fájdalomból apátia, és végül az apátiából elfogadás? Azaz hogyan zajlik egy férfi gyász (elengedési) folyamata?
Míg a nő, jellegéből adódóan befogadó, alakadó, majd elengedő – ahogyan a gyermekáldás folyamata is mutatja (férfi befogadása, pocak növekedése, szülés), addig a férfi – szintén jellegéből adódóan – nagyjából egy utat ismer: előre. Nyílegyenesen vágtat végig az életen, eredmények után kutatva. A férfit alapvetően eredményei alapján ítéljük meg, és kevésbé jelleme, jó cselekedetei alapján. Így ha veszteség éri, nemcsak a belső, hanem a külső kényszer és elvárás hatására is, rosszabbul éli azt meg.
Így a férfinek tanulnia kell az elengedést. Megengedni magának a veszteségeket. Hogy az is rendben van.
Mert a dolgok természetes rendje a veszteség. Minden veszteséggel tapasztalatot szerzünk: mit adott, amíg volt, mit tettünk helyesen és min kellett volna változtatni, mit tanultunk általa, és mi az, amit a következőkben már másképpen tennénk. Ezt úgy hívom, a veszteség megtanít az Ég felé tekinteni.
Ahogyan a sötétség a fény fontosságára hívja fel a figyelmet, úgy a halál/a veszteségek az élet igazán fontos dolgaira. Hogy még életedben rendezd a kapcsolatot a családoddal. Hogy mondd ki, ami benned van. Hogy vedd elő a bátorságod szeretni, őszintének lenni, kitartani, felismerni, ha valami nem úgy sikerült, magadnak és a másiknak új esélyt adni. Sosem késő meglátni a fényt, és az élet igazán fontos dolgait.
Mert ha zokogsz, némán tűrsz, őrjöngsz, túlkompenzálsz, nem történik meg a valódi változás. Nem mész végig a gyászfolyamaton, és a felismerés sem születik meg (mit adott, mit tanított). Merj hát végigmenni a folyamaton, ez természetes.
S egy utolsó tanács: cseréld ki a szótáradban a veszteséghez kötődő kudarc szót tapasztalatra. 180 fokot fordul majd a világ. S a mocsárból a piramis tetejére érsz. Abba a magaslatba, ahol mindent átlátsz, és minden értelmet nyer számodra.
