Mások nem kezelnek nőként? És Te önmagadat?

Kétféle nő létezik: a nő, és A Nő. A különbséget önmagad minőségében találod. Minden nő szereti, ha ragyoghat, ha észreveszik és elismerik. Szeretjük a dicsérő szavakat, a felénk áramló elismerést. Viszont örök kérdés, hogy melyik van előbb: jól érzem magam, és megdicsérnek, vagy ha megdicsértek, akkor érzem jól magam.

Ott ült velem szemben Léna. Csodás teste volt, csodás arca, minden tökéletes volt rajta. A bőre, a haja, a mosolya. Feltűnően csinos volt, a legtöbb nő azonnal cserélt volna vele.
– Nem érzem magam szépnek – hangzott el, és belekezdett történetébe. Kiskorában mindenki csak a szépsége miatt szerette, mindenki arra figyelt fel, hogy milyen szép, és csak ezt dicsérték benne. Modell lett, de nem úgy alakult a pályafutása, ahogy szerette volna. Megtört. Nem őt választották egy versenyen a legszebbnek. Trauma lett belőle. És azóta nem találja a helyét.

Juli pedig életvidám. Csacsog reggeltől estig, ahová belép, minden élővé válik, pezsegni kezdenek nők, férfiak, olyan kisugárzása van. Molett. Sosem csinált ebből nagy ügyet. Imád enni, és imádja a testét, úgy, ahogy van. Ragyog, rengeteg energiája van, öröm nézni őt, és a közelében lenni.

Jópár éve dolgozom nőkkel, táncórákon, művészetterápiás foglalkozásokon. Megannyi élettörténetet hallgattam végig, megannyi női sorsot, küzdést, nehézséget, örömöt, bánatot.

Egy biztos: a nőiességért, azért a bizonyos kisugárzásért tenni kell.

Fotó: Canva.com

Az első és legfontosabb, hogy felismerjük, milyen mintákat láttunk gyerekkorunktól kezdve. Milyen nők vettek minket körbe, kitől mit hallottunk, láttunk, tanultunk. Nagymamák, Anyukánk, szomszédok, kortársak, filmek vagy magazinok mind-mind nőiségünket formálják. Egy-egy mondat vagy esemény hosszú évekig velünk lehet, amely segíthet, vagy épp gátolhat abban, hogy önmagunkat nőként kezeljük.

És el is érkeztünk ahhoz, hogy nőiségünk a tudatosság útján haladva fejleszthető.

Ne az önsajnálatból közelítsünk, és ne is abból, hogy úgysem lesz belőlünk jobb, szebb, formásabb, mert nincs hozzá erőnk. Ezek az önszabotázs kellékei, amelyek méginkább eltérítenek célunktól.

Amit nem tudok elfogadni magamon, magamban, azon változtassak. Ha nincs erőm változtatni, akkor pedig ne szidjam magam egész nap, mert az nem előrevivő.

Sokszor kérek olyat nőktől, hogy írják össze, milyen mondatokat mondanak saját magunknak egy nap során különböző helyzetekben. Például amikor reggel először meglátják magukat a tükörben, vagy ha egy kirakat visszatükröződésében észreveszik magukat, vagy amikor dicséretet kapnak valakitől, vagy épp új ruhát választanak.

Az eredmény megdöbbentő. Kegyetlen mondatokat hallok nőktől, önmagukkal szemben. Bántalmazó, elégedetlen, sértő és sok esetben lekicsinylő szavak keringenek a fejekben. Egész álló nap.

Hát így, ilyen gondolatokkal nem csoda, hogy nem jön az a dicséret, és az a kisugárzás sem jelenik meg.

Fotó: Canva.com

Mért gondoljuk vajon, ha magunkat nem érezzük szépnek, elég jónak, akkor majd más annak fog? Miért várunk sok esetben arra, hogy dicsérjenek meg, és majd utána mosolygunk, és szépnek érezzük magunkat?

Képzeljük el, egész álló nap szidunk valakit. Semmi sem jó benne. És aztán este azt várjuk, hogy ez a valaki visszamosolyogjon ránk, és szeressen minket. Ugye milyen irreális?

Ha kifelé az, akkor vajon befelé nem az?

Haladjunk lépésről lépésre. Nem kell mindjárt beleugrani olyan vállalásokba, amelyeket nem viszünk végig, és újra kudarcba fulladva állunk a tükör előtt szörnyülködve.

Először ki kell önteni a pohárból a zavaros vizet, hogy friss kerülhessen bele.

Tudatosítsd, hogy milyen negatív mintáid voltak, milyen negatív hatások értek, miért lettél olyan, amilyen most vagy. Tisztítsd meg magad ezektől a hatásoktól, ha szakember segítségét veszed igénybe, gyorsabban haladhatsz.

Ezután pedig jöhet a feltöltés. Olyan tevékenységet válassz, ami örömmel tölt el, ahová örömmel jársz, lelkesedéssel, és alig várod, hogy megint mehess.

Ha nincs hajtóerőd, könnyen visszasüppedsz régi szokásaidba, mintáidba. És a sikertelenség csökkenti önbizalmadat.

Kis lépésekben haladj, ne várd el magadtól, hogy azonnal fitnessbajnok legyél, vagy sztártáncos, ha épp ezeket választod.

A tested és lelked egy energiamintázatban létezik, amelyet nem tudsz hirtelen feltörni. Viszont a változáshoz elengedhetetlen a változtatás.

Fotó: Canva.com

Nekem a tánc segített a legtöbbet nőiségem formálásában. A természetesség híve vagyok, nem a külső beavatkozásoké, így számomra a nőiség, nőiesség megélése egy belső állapot, melyhez a művészetek óriásit adnak.

2000-ben kezdtem el hastáncolni, és emlékszem, az első órán megbabonázva éreztem magam. Annyira magával ragadott a zene, a mozdulatok, és az érzés, hogy azóta is tart a szerelem.

De miért volt ez ekkora hatással rám?

Egyrészt azért, mert megéreztem benne valami ősi erőt. A nőiségnek az esszenciáját. De nem csupán a hastánc hozta ezt az érzést, bármely tánc ki tudja váltani. Hiszen a mozgás és a tánc ősi gyógyító erő, mely a lélek felszabadítására törekszik. Testtartásunk, mozdulataink árulkodnak belső lelki világunkról. Látni lehet, hogy ki él harmóniában önmagával, és ki nem. Látni lehet, hogy ki hogyan bánik a testével, mennyire tiszteli azt, vagy épp rángatja, erőszakosan kényszeríti a lépésekre.

Ha hagyod magad áramolni a zene hullámain keresztül, megtapasztalhatod az igazi önátadás lényegét. Érezheted a kapcsolatot önmagaddal, és ezáltal megfigyelheted a másokkal való kapcsolódásodat is.

A lépéseken és mozdulatokon keresztül egyre jobban megismered a tested, megtanulod szeretni, tisztelni, és tudatosan használni. A táncban benne van a megpihenés, az időtlenség élménye is. Itt nem kell kapkodni, nem kell teljesíteni, megfelelni. A gondolataidból át tudsz váltani az érzéseid megélésébe. A tánc finoman áthangol nőiséged dallamára, és megélheted azt is, ahogyan magabiztossá válsz.

Ahogyan egyre tudatosabban használod a tested, úgy érezni fogod női energiáid áramlását. Tested és lelked összhangba kerül, mely által kisugárzásod is növekedni fog. Élettel telivé válsz. A táncon keresztül önmagaddal foglalkozol, így a tükörben láthatod, hogy mely mozdulatok hogyan állnak neked. Kialakul saját stílusod, és egyedi mozdulatrendszered.

A tudatos figyelem, tested tudatos irányítása egyfajta meditáció. Érzékelni fogod a teret, amely körbevesz, érezni fogod tested finom jelzéseit, határait, és formálódni fog teljes lényed, személyiséged.

Fotó: Canva.com

A tánc egy beavatás. Nőiséged rejtelmeit, titkait fedezheted fel általa, melyet aztán a világnak is megmutathatsz. Megérzékelheted a szavakon túli kommunikációt, a mozdulat hatalmát, és a mozgás gyógyító, felszabadító erejét. Megérezheted, hogy milyen vezetve lenni, és milyen megnyílni, kitárulkozni a világnak, hogy megújult női minőségedben magába fogadjon újra és újra.

A tánc egy lüktetés: kinyílás, visszahúzódás, kinyílás, visszahúzódás. A nőiség egyik legnagyobb kincse. Adok, befogadok, tisztelem a testem, és ezáltal mások is tisztelik. Szeretem magam, és ezáltal mások is szeretnek. Elfogadom magam, és ezáltal mások is elfogadnak. Érzek, és ezáltal mások is éreznek.

Fotó: Farkas Renáta saját

A tánc egy olyan művészeti ág, mely bármikor elkezdhető, bármikor megtanulható, és mindig többé válunk általa. Minden nőnek kötelezővé tenném, hogy tanuljon meg táncolni, hiszen annyi gyönyörűséget ad, és ébreszt fel, mely szavakkal nem megtanulható.

Szeretettel várlak egyéni és csoportos óráimon!

Tánc | Farkas Renáta (farkasrenata.com)

Szöveg: Farkas Renáta – Művészeti Terapeuta, Táncoktató, Life Coach
Farkas Renáta

Művészeti Terapeuta, Táncoktató

A legszebb táncot Életnek hívják, és Önmagaddal táncolod. A tánc, a zene, és rajzolás segítségével azon dolgozom, hogy a szabadságát vesztett léleknek utat mutassak. Megmutatom, hogyan tudod magadat az öröm állapotába táncolni, rajzolni, és felszabadítani lelked madarát, mely arra vár, hogy Téged szolgáljon.