Amikor kiegyensúlyozott táplálkozásról beszélünk, elsőre mindenkinek a fehérje, a szénhidrát, a zsír, valamint a vitaminok és az ásványi anyagok jutnak eszébe, de legalább ennyire fontos az élelmi rostok bevitelére is odafigyelni. Szmetana Krisztina táplálkozási és életviteli tanácsadó elmondta, a nem elégséges rostfogyasztás számtalan egészségügyi problémához vezethet, és mivel immunrendszerünk 70 százaléka bélrendszerben van, beleink egészségére nagyobb hangsúlyt kellene fordítani.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a férfiaknak 38 gramm, a nőknek pedig 25 gramm rostot kellene fogyasztani naponta, melyeknek nagyjából 70 százalékát az oldhatatlan formája kell, hogy adja. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 2016-os tanulmánya szerint a magyar lakosság átlagosan 22,7 gramm rostot fogyaszt naponta, de ennél az aránynál még rosszabb helyzetről tanúskodik az Amerikai Dietetikus Társaság felmérése, mely szerint egy átlagember csak 11 grammot.
A táplálkozási és életviteli tanácsadó rámutatott, a rostfogyasztás jelentőségét a legtöbben elbagatellizálják, pedig a nem elégséges bevitel növeli az elhízás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség kialakulásának esélyét, nem beszélve a székrekedésről és a bél rosszindulatú elváltozásáról, a legyengült immunrendszerről.
Továbbá a rostok elégtelen fogyasztása is hozzájárulhat ahhoz, hogy napközben fáradtnak, kimerültnek érezzük magunkat.
A rostok kitakarítják a bélrendszerünket
Az Activé FiberShake-et is alkalmazó szakértő Szmetana Krisztina elmondta, hogy a rostok a növények alkotórészei, a szénhidrátok csoportjába tartozó vegyületek, amelyek a testünkben található emésztőenzimeknek ellenállnak, azaz nem vagyunk képesek feldolgozni őket. Energiát nem szolgáltatnak, azonban nagy a vízmegkötő képességük. „A rostok lassítják a szénhidrátok felszívódását, azaz a szénhidrát glikémiás indexe csökken. Ez biztosítja a vércukor folyamatos szinten tartását, testünknek nincsen inzulinválasza. Így az elegendő rostbevitel képes a testsúlycsökkentő célunkat is segíteni, az elhízást, a cukorbetegség kialakulását elkerülni. A koleszterinszint csökkentése pedig úgy lehetséges, hogy a rostok képesek megkötni a koleszterint és epesavat, így felszívódásuk csökken, és a vérben lévő koleszterin mennyisége is alacsonyabb lesz” – magyarázta. Hozzátette, mivel a rostok felveszik a bélben található károsanyagokat, a bélrendszerünket kitakarítják és gyorsan ki is ürítik. Ez azért is rendkívül fontos, mert immunrendszerünk 70 százaléka a bélrendszerben van. Éppen emiatt a rostfogyasztásnak ugyanúgy a napi rutin részének kellene lennie, mint a fogmosásnak.
A vízben oldható rostok között említette a gyümölcsöket (alma, banán, áfonya, ananász, a citrom, eper, grépfrút, málna, mandarin, mangó, papaya, sárgadinnye, barack, szeder, cseresznye, szőlő, kivi, narancs), a zöldségeket (burgonya, sárgarépa, brokkoli, zeller, céklafélék, cikória, fehérrépa, erős paprika, káposzta, fejes saláta, fokhagyma, karfiol, paradicsom, póréhagyma, retek, sárgarépa, spárga, uborka, zöldbab, kelbimbó, petrezselyemlevél), a hüvelyeseket (bab, lencse, csicseriborsó), zabféléleket és az árpát.
A vízben oldhatatlan rostok legjobb forrásai az olajos magvak, a diófélék, a búzakorpa, a szezámmag, a búzacsíra, a rozs, a teljes kiőrlésű gabonapelyhek/lisztek és a hagyma.
